ilyenek

- Pontos időt kérek!

Kilenc óra 18 perc van. Kér egyéb információt is a mai napról?

- Hogyne, kérek!

Ma Akbal harmincötödike van. Száz éve született II. Okrthla. A levegő hőmérséklete 25,23 Celsius fok, a páratartalom 62,54%. Enyhe észak-keleti szél fúj, óránkénti 3,4 kilométeres sebességgel. A mai nap ideális kiránduláshoz, gyümölcsszedéshez és más szabadtéri tevékenységhez. Különösen azért is, mert holnapra 10,2 mm csapadék várható, amely csak festegetést, barlangászást, és ehhez hasonló tevékenységeket tesz lehetővé. Aktualitás: ma virágzik ki az idei első Papaver rhoeas innen 500 méternyire, 13 óra 4 perc után, amelyet érdemes figyelemmel kísérni.

- Köszönöm az értesítőt!

Kérem. Kellemes napot kívánok.

- Csak azt nem értem, ha ilyen rohadtul fejlettek vagyunk, miért kövekkel vadászunk még mindig a mamutokra?

Amennyiben arra ébredne, hogy pókok másznak ki a szájából, ne ijedjen meg hanem gyengéd, de határozott füttyszóval terelgesse őket az erre a célra épített karám felé. Kérjük, ne nézzen az állatok szemébe, ne etesse őket, és ne adjon nekik nevet.

Üdvözlettel:

Arrak Norbert

Élelmezésvezető

Na megeszed? Tettem rá egy szelet sajtot. Miért nem? Teszek rá Piros Aranyat is, figyeld. Így ni. Most? Hű, pedig de finom ám, megkóstolhatnád. Nem? Ez az utolsó szavad? Jó, akkor ezt nézd. Brrrrrrrrrrrrrrrr, hamm. Most már kár a gőzért.

Hű, csak nem megint összekevertem a ciánkapszulákkal?

- Kemény az élet.

- Ja.

- Akkor nézzük tovább a tükröt?

- Ja.

- Egy kicsit szedjen még le.

- Így?

- Úgy.

- Most jó?

- Jó.

- Tessék.

- Köszönöm.

- Boldog névnapot.

- Nincs ma névnapom.

- Egy kicsit szedjen még le.

- Így?

- Úgy.

- Most jó?

- Jó.

- Tessék, adom a tükröt.

- Köszönöm.

- Boldog névnapot.

- Köszönöm.

- Hé vaher! - szólt a Sztegoszaurusz.

- Az haver! - mormogta a Tyrannoszaurusz Rex - Így mondják szépen magyarul.

- Nekem aztán tök mindegy! - kapargatta a fogaival a krumplipalántákat a Sztegoszaurusz, miközben a napszemüvege majdnem lecsúszott a fejéről.

- Akkor ma is csak karalábét kapsz vacsorára. - méregette a Tyrannoszarurusz Rex barátja sonkáit.

A Sztegoszaurusz viszont rá se hederített, azt hitte, hogy ma neki mindent szabad. De a Tyrannoszaurusz Rex sem volt rest.

Aznap este, vacsora után az ablakokon beköszönt a jégkorszak.

Riadó! Riadó! Vörös kód! Nem találom az ezresem. Az előbb még itt volt. Csak nem megint a hangyák lopták el? Aztán jól bevásárolnak belőle mindenféle amfetaminszármazékot. Még csak az kéne, hogy megint össze-vissza nyalogassák az íróasztalt. Így is győzök utánuk takarítani.

Na majd kapnak tőlem a szemtelen lurkók, orrcseppet a szemükbe!

Így.

Büdös a szád!

Mostál ma már fogat? Nem, nem, ne is próbálkozz a tenyérbe leheléssel! Tessék, itt a fogkefe, ezt végét a szádba.

Egyébként szép ez a zöld. Nyugtatja a szemet.

- Ennek akkor sincs értelme! - forgatja, nézegeti, még mindig nem történt semmi.

- Már miért ne lenne?

- Mert nincs értelme! - körülnéz, a körmével is megpiszkálja.

- Figyelj, hadd segítsek.

- Hagyjál! Ez különben is egy hülyeség.

- Ha te mondod.

- Na látod.